Földrajzi elhelyezkedés:

Nemesgörzsöny Veszprém megye északi részén, Pápától 9 km-re ÉNy-ra, a Marcalba futó Séd és Darza patakok közötti területen fekszik.

Vasút: A Pápa-Nemesgörzsöny-Marcaltő-Szany-Csorna vasútvonalon 2007. március 4-én, 111 év működés után, a vasúti személyszállítás megszűnt. 

Területe: 1.925 ha

Ebből külterület: 1.785 ha

belterület: 140 ha

Megközelíthetőség:

Közút: 8406 sz. Pápa – Kenyeri összekötő úton (Pápa-Nagyacsád-Nemesgörzsöny-Egyházaskesző-Kemenesszentpéter-Pápoc-Kenyeri)

Vasút: Pápa-Csorna vasút vonalon (Pápa-Nemesgörzsöny-Marcaltő-Szany-Csorna)

Lakossága: 746 fő

Korcsoportos megoszlása:

0-17 év: 19%

18-59 év: 60%

60- : 21%

Lakások száma: 297 db

Település rövid története: A község 1940-ig két részből állt: Alsógörzsöny és Felsőgörzsöny. Veszprémgörzsöny néven egyesültek, majd 1942-ben nemesi előnevet kapott.

Alsógörzsönyt forrásmunkák 1346-ban említik először Gursun néven, későbbiekben Egyházasgersen és Alsógersen lett. Ebben az évben 5 egytelkes nemest és 2 jobbágycsaládot említenek a dokumentumok. Nemesi falu, zsellérek csak a XVIII. századtól telepedtek le. 124 nemes mellett,18 a zsellérek száma.

Felsőgörzsönyről 1433-ból található írásos emlék. Népessége egy telkes, kúriás nemes. 1531-ben a törökök felégették. 1665-ben külön török bírája volt a községnek.

Meg kell említeni az Alsógörzsöny határában álló Királyfölde, elpusztult falut is. A pápai várhoz tartozott. A törökök ugyan felégették, de 1566 és 1863 között ismét említik.

A falut főképpen reformátusok lakták. 1536-ban már protestáns tanító dolgozik a faluban az egyházi oktatás egészen a kommunista hatalomátvételig, az iskolák államosításáig működött. A 2007/08-as tanévtől ismét egyházi fenntartásba kerültek az intézmények (Vargha Gyula Református Általános Iskola és Szász Póla Református Óvoda)

A lakosság búzát, kukoricát, borsót, kendert termelt. A XIX.-XX. században sokan vállaltak munkát a környék uradalmaiban, az Eszterházy család és a győri püspök birtokán.

A falu büszkesége volt a melegvizű Tapolca-patak, amely azonban a helytelen iparpolitika miatt 1966-ban kiszáradt. Községünkben 2 vízimalmot hajtott.

Vasút 1870-ben, villany 1932-ben lett a településen.

1969-ig önálló tanácsa és iskolája volt, 1969-től közös tanácsa és iskolája van Nagyacsáddal. 1970-es évek végén történt körzetesítések során csatolják Mezőlakhoz. 1990-ig a Mezőlaki Községi Közös Tanács társközsége, az iskola pedig tagintézmény. A rendszerváltáskor Nagyacsáddal alakít körjegyzőséget, oktatás tekintetében is Nagyacsáddal alakít közös intézményt. A körjegyzőségben székhely község, az oktatás terén pedig gesztor önkormányzat. Önálló Polgármesteri Hivatallal működik 2005. január 1-től  2006. augusztus 29-ig, ekkor körjegyzőséget alakít Magyargenccsel. 2007. szeptember 1-vel az iskola és az óvoda fenntartói társulásból Nagyacsád kilépett, így azok finanszírozása teles egészében Nemesgörzsönyre hárult. Intézményeket 2008. szeptember 1-től nem tart fenn, a funkció nélkülivé vált épületek a helyi Református Egyházközség vette bérbe, oktatási, nevelési célú felhasználásra.